Az Európai Unió védelmi iparának megerősítése érdekében a magyar EU Tanácsi elnökség javaslatot tett arra, hogy a védelmi projektek akkor részesülhessenek uniós finanszírozásban, ha végtermékeik legalább 65%-ban uniós vagy társult országokból származó komponenseket tartalmaznak. Mindez erősen szembemegy a francia követelésekkel, akik ennél sokkal szigorúbb uniós részarányt tettek volna kötelezővé a támogathatóságnál – tudta meg a Portfolio.
A magyar kormány az EU-elnökség betöltőjeként egy olyan uniós javaslatot szintetizált a 26 tagállammal folytatott tárgyalásokból, amely fellazítaná a Kínával kapcsolatos beruházási korlátozások szabályait. Ez viszont szembemenne az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének terveivel, aki a kritikus ágazatokban nagyon megszorongatná Kínát.
A magyar uniós elnökség egy rendkívüli Coreper II ülést hívott össze, hogy a tagállamok egyezzenek meg egy hivatalos levél elküldéséről, amely Szerbia felkészülését sürgetné a csatlakozási tárgyalások következő szakaszára, ám több ország ellenállásba ütköztek.
Sikerült elfogadnunk egy versenyképességi paktumot, ami öt évig az Európai Unió fókuszában lesz – mondta el Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács budapesti informális csúcstalálkozóján. Mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának leköszönő elnöke ismertette, a tőkepiaci unió teljes megvalósításáról sikerült megállapodni. Emellett szabályozáscsökkentés és az innováció fokozottabb támogatása is bekerült a paktumba.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség programbeszédében a versenyképesség növelését, a szabályozások egyszerűsítését és a tagállamok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta az Európai Parlament előtt. Kijelentette, hogy a magyar elnökség novemberben új versenyképességi paktumot mutat be, és kiemelte, hogy az EU ipari kapacitásainak megtartása, a magas energiaárak kezelése és a zöld átállás megalapozása kulcsfontosságú. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök a schengeni rendszer összeomlásától óvott, és az unió határain kívül kialakítandó menekültügyi hotspotokat javasolta. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke erősen kritizálta a magyar miniszterelnök kijelentéseit és a kormány intézkedéseit, álszentséggel vádolva a kabinetet.
Brüsszelben egyre inkább készülnek a jövő év elején induló lengyel soros elnökségre: igazán fontos döntéseket nem is várnak a Magyarország vezette félév hátralevő részében. Az Európai Bizottság és a tagállamok kétharmada továbbra is bojkottálja a Budapesten rendezett informális tanácsi üléseket. A fő cél az, hogy a Belgium vezetése alatt már előkészített ügyeket és dossziékat lezárják. Sokan azzal sem számolnak, hogy érdemi döntés születik az Orbán Viktor miniszterelnök által a november 8-i csúcstalálkozóra előterjesztett versenyképességi csomagnál. Mindeközben az EU ezermilliárd eurós nagy tervéről, a tőkepiaci unióról már intenzív tárgyalásokat folytatnak a lengyel kormánnyal – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
Csütörtökön közzétette előzetes napirendjét az első októberi plenáris ülésre az Európai Parlament, és ebből az derült ki, hogy október 9-én tartják a magyar soros elnökség programjáról szóló vitát, amire Orbán Viktor is ment volna most szerdán, de az árvíz miatt elhalasztották ezt – szúrta ki a Telex.
A legfrissebb gazdasági értékelések szerint elkerülte a recessziót az eurózóna, amelyet sokan esélyesnek gondoltak, de két komoly figyelmeztetést is kaptak a vezetők arra, hogy milyen érzékenyen reagálnak a fizetési övezet pénz- és tőkepiacai a belülről és kívülről érkező sokkokra – hangzott el a pénteki budapesti Eurócsoport ülés utáni tájékoztatón. A hármas tájékoztató során az Európai Központi Bank elnökétől kérdezett a Portfolio, amelyről külön cikkben számoltunk be. Az uniós gazdasági és pénzügyi folyamatokról részletesen szó lesz a Portfolio október 17-i Budapest Economic Forum konferencián, amelyről további részletek itt érhetők el.
Három komoly témáról tartunk informális tanácskozást pénteken és szombaton Budapesten a magyar soros elnökség keretében az uniós pénzügyminiszterek és jegybankelnökök körében, és minden adott ahhoz, hogy sikeres legyen a tárgyalás – hangsúlyozta pénteken reggel egy rövid doorstep sajtótájékoztatón az esemény házigazdájaként Varga Mihály. A pénzügyminiszter egy újságírói kérdésre adott válasz alapján úgy tűnt, hogy elzárkózik attól, amit a minapi Draghi-riport is felvetett, miszerint az EU előtt halmozódó problémák és a zöld átállás finanszírozásához szükség lenne egy újabb közös uniós hitelfelvételre. A magyar és a régiós gazdasági és versenyképességi kilátásokról részletesen szó lesz a Portfolio október 17-i Budapest Economic Forum konferenciáján, amelyen számos vezető döntéshozó előad, további részletek itt érhetők el.
Az eurócsoport elnöke, Paschal Donohoe, Írország közkiadási minisztere a jövő hétig dönt arról, hogy megtartják-e az eurózóna pénzügyminisztereinek budapesti találkozóját – jelentette a Politico két, névtelenséget kérő uniós tisztviselőre hivatkozva. A magyar soros EU-elnökség egyre több eseményét bojkottálják a tagországok és az Európai Bizottság.
A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása komoly kihívások elé állítja a G20 országokat, ezért az Európai Uniónak is lépéseket kell tennie a vállalások előmozdítása érdekében - mondta Varga Mihály pénteken Rio de Janeiróban, miután felszólalt a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankelnökök tanácskozásának második napján – közölte a Pénzügyminisztérium az MTI-vel.
Heves kritikával illették a magyar EU-elnökséget az elmúlt időszak magyar diplomáciai útjai miatt, amelyek már lassan két hete teszik feszültté Brüsszel és a kormány kapcsolatát. A keddi hivatalos pénzügyminiszteri csúcson Varga Mihály pénzügyminiszter bemutatta a magyar elnökség hét prioritását, amelyeket a tagállamok fontosnak és jól megválasztottnak tartanak, szinte mindegyik tagállam kifogásolta azonban, hogy a magyar program nem foglalkozik Ukrajna támogatásával. A találkozón többen hangsúlyozták, hogy Kijev segítése európai szinten a legfontosabb prioritás kell, hogy maradjon, miközben a magyar elnökségtől kiegyensúlyozott és pártatlan mediátori szerepet várnak el.
Az Európai Unió júliusban változtatásokat fog javasolni a vízumrendszerében - derül ki Ylva Johansson belügyi biztosnak a tagállami kormányokhoz intézett leveléből. A javasolt változtatások célja az illegális migrációval és a blokk keleti határán zajló határ menti összecsapásokkal kapcsolatos problémák kezelése. Beelőzve ezzel a magyar elnökséget, amely hosszú belügyi vitát akart kezdeményezni a prioritások közé emelt migrációs kérdésekről.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusi plenáris ülésén Oliver Röpke EGSZB-elnök vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait – írja közleményében a bizottság.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem küld biztosokat a Magyarország által az Európai Unió soros elnöksége alatt szervezett informális találkozókra, ami a Brüsszel és Budapest közötti növekvő feszültséget mutatja. A magyar kormány szerint politikai döntést hozott az uniós végrehajtó szerv a bojkottal, miközben az Európai Bizottság szerint Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciai útjai szóltak az EU-elnökség politikai célokról való felhasználásáról. Eközben a magyar uniós forrásokról szóló tárgyalásokban semmilyen előrelépés nem történt az elmúlt időszakban, valódi egyeztetések sincsenek, pedig sokan azt várták, hogy a féléves rotáció alatt lezárulhatnak ezek a viták – tudta meg a Portfolio uniós tisztviselőktől.
A magyar EU-elnökség legfőbb célja az uniós versenyképesség helyreállítása – jelentette ki Varga Mihály a magyar soros elnökség első pénzügyminiszteri tanácskozását (ECOFIN) megelőzően Brüsszelben. A találkozón emellett a tőkepiaci unió és az uniós gazdaságirányítás voltak még napirenden.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
